"Senkit nem hagyunk az út szélén" - mondta valaki nemrég a televízióban, nem kevés közpénzből forgatott politikai hirdetésben. Gondolt ezzel azokra a devizában eladósodott állampolgárokra, akiknek a problémáját immár nem lehet többé "nincs ingyen ebéd", és hasonló kiszólásokkal elintézni. Mert egyre többen kíváncsiak rá, miképp lehet, hogy dolgozó, adófizető állampolgárok lévén illegális bevándorlók szintjére süllyednek azért, mert aláírtak egy hitelszerződést. Ami még csak nem is hitelszerződés, bár a legtöbben ezt még nem tudják. A hazai megmondóemberek, és a fősodratú média bölcsen hallgat róla, hogy a külföld röhög rajtunk, amiért deviza alapú jelzáloghiteleket vettünk fel, de más problémák is vannak ezekkel a pénzügyi termékekkel. Ezekről majd később.
Nézzük át, mit várhatunk a jelenlegi politikai keretek között, megválasztott politikusainktól.
Egy mondatban is leírhatnám: Semmit! Itt az árfolyamrögzítés. Öt évig védve van a delikvens az árfolyamváltozástól. De kamatrögzítés nincs. Hopp, bocsánat, ezt nem kértétek, nem is kérdeztétek, az árfolyammal volt a gondotok, hát azt rögzítettük. A kamatról nem volt szó...
Kásler Árpád, és a Banki Adósok Érdekvédelmi Szövetsége tüntetésein személyesen hallottam több árfolyamot rögzített sorstárstól, aki már ugyanannyit, vagy többet fizet, mint árfolyamrögzítés előtt. Mert a bank kamatot emelt, nehogy elbízza magát a felelőtlen, szemtelen adós, hogy legalább pár évig némi lélegzethez jut. Ügyes húzás volt az öltönyösöktől, és sajnos úgy tűnik, sokan be is nyelték az újabb csalit. Árfolyam növekedés helyett a bank a piaci helyzetre hivatkozva szépen él az egyoldalú szerződésmódosítás kikötött jogával, és emeli a kamatot. A fősodratú média egyelőre csak a jen alapú hitelekkel kapcsolatban mert szellőztetni, vagyis hogy a rögzített ügyfelek többet fizetnek, mint azok, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel, de bizony a "svájci bicska által megsebzett" honfitársaknak se legyenek illúzióik. A "pénzpiaci helyzet" őket sem kíméli, a bankok ráadásul remekül meg fogják tudni ezután is indokolni a költségnövekedéseket a szorongatott kormány várhatóan egyre bomlottabb intézkedéseivel, mindenkinek megfelelni igyekvő, tűzoltó, vagy éppen tűzgyújtó retorikájával.
Mi van még itt nekünk? Eszközkezelő..ah, remek. Ha az adós megfelel a feltételeknek, vagyis gyakorlatilag nincs jövedelme, ennek ellenére gyereket nevel, nem is egyet, hanem kettőt, és az ingatlan értéke a hitel felvételekor nem érte el az X millió forintot, nem lakoltatják ki. Bérelheti az ingatlant. Hogy miért az ingatlan sok évvel ezelőtti értékéhez kötik a lehetőséget, önmagában is jó kérdés, bár a válasz szerintem egyértelmű. Akinek akkor nem érte el a megadott összeget az ingatlan értéke, nyilván nem tudott nagyobb összegű hitelt felvenni akkor sem. Tehát mos sem tartozik túl sokkal, a banknak nem kell nagyobb összegről lemondania. Annak a maroknyi adósnak, aki megfelel ezeknek a követelményeknek, az Eszközkezelő jelenthet menekvést. Mást nem, de menekvést igen. A hiteltől, és a végrehajtástól. Mástól aligha, hiszen épp azért jogosult az Eszközkezelőre, mert amúgy sem igen képes Maserati-t lízingelni...
Jó hír, hogy amennyire tudom, már nem kötik a belépést két gyerekhez, és pár millióval megemelik az ingatlan értékhatárt is. Tehát nem 2-300 adós menekülhet meg már, hanem akár 4-500 is...örülünk?
Ócsáról csak annyit, hogy a prérire felhúzott 80 darab ingatlanba még a feltételeknek megfelelő 80 családot sem képesek megtalálni. Ócsa mutatja a legjobban, mennyire fásultak már az emberek, hiszen ennyire nyíltan, pofátlanul közpénzt elherdálni teljesen haszontalanul és értelmetlenül talán még Rákosiék sem mertek volna. És nem, nem szakadt le az ég. Se a Parlament plafonja, mikor bárminemű ellenzéki felszólalásra a devizahitelesek érdekében a válasz mindig így végződik: "Azoknak pedig, akik nem élhetnek az árfolyamrögzítéssel, és az Eszközkezelővel, az ócsai lakópark jelenthet megoldást"...
2013 április 21.-én vasárnap sok-sok ezer ember tüntetett a Hősök terén Kásler Árpád, és a BAÉSZ szervezésében. Kevesen voltunk. Mert az emberek kezdik az őrületet, a tébolyt, a hazugságot magától értetődőnek, természetesnek venni. Ami a legrosszabb, maguk az áldozatok is, pedig ők a bőrükön érzik. Meddig még?
